(A jogi akadályoztatás ellenére folyamatosan emelkedik azok száma, akik azonos nemű párkapcsolatban élve gyermeket vállalnak.)

A Háttér Társaság friss kutatásából kiderül, hogy a 26 évesnél idősebb LMBTQI válaszadók ötöde már ma is szülő vagy társszülő, és a 26 évesnél idősebbek további 7,5 százaléka konkrét lépéseket tervez azért, hogy a közeljövőben gyermeket vállaljon (57 százalék ezt későbbre teszi). A 2010-es hasonló kutatásban a gyermeket nevelő LMBTQI válaszadók 82 százaléka még korábbi heteroszexuális kapcsolatból származó gyermekét nevelte, ma már közel 40 százalék azok aránya, akik azonos nemű párjukkal együtt vállaltak gyermeket.

A társaság több mint 1200 LMBTQI ember részvételével folytatott kutatást, ennek célja a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök és a már ma is gyermeket nevelők tapasztalatainak feltárása volt. A szivárványcsaládok helyzete Magyarországon címmel folytatott kutatási projekttel a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) emberek gyermekvállalásának jogi és társadalmi környezetét vizsgálták, és kiterjedt a figyelem az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta családok társadalmi elfogadására is.

A növekedés azért is feltűnő, mert a hatályos jog kifejezetten akadályozza az azonos nemű párok gyermekvállalását. Az egészségügyi törvény csak házastársak, különnemű élettársak és ‒ bizonyos feltételekkel ‒ egyedülálló nők számára teszi lehetővé a mesterséges megtermékenyítést, de annak nincs akadálya, hogy egy egyedülállóként teherbe esett nő később azonos nemű párt találjon magának; az azonos nemű párok közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket, dönthetnek viszont úgy, hogy a pár egyik tagja egyénileg fogad örökbe; a heteroszexuális házaspár örökbefogadókat ugyanakkor kifejezetten előnyben részesíti a törvény. Az azonos nemű szülőkkel nevelkedő gyermekek jogait a jogszabályok az élet számos területén korlátozzák.

Az anonim válaszadók arról számoltak be, hogy komoly erőfeszítésükbe kerül olyan szülészorvost, védőnőt, gyermekorvost, óvodát és iskolát találni, ahol elfogadó környezettel találkoznak. A gyermeket nevelők közel egyharmada kifejezetten rejtőzködik az egészségügyi vagy oktatási intézményekben, illetve munkahelyén, titokban tartva, hogy a gyermeket azonos nemű párjával neveli.

Az elfogadás a családon belül sem teljes. Több mint 40 százalék azt tapasztalja, hogy szülei nem fogadják el teljes mértékben unokájukként a gyermekeiket. A párkapcsolatban élő válaszadók háromnegyedének ugyan jó a kapcsolata a szüleivel, ám csak mintegy kétharmaduk (68 százalék) szülei fogadják el a partnerükkel való kapcsolatukat, és 60 százalékuk jelentheti ki, hogy a szülei teljes mértékben párként tekintenek rá és élettársára, illetve hogy a családi összejövetelekre, ünnepekre párként hívják meg őket.

A kutatás teljes anyaga itt érhető el. 

A társaság új weboldalt is létrehozott, ahol a gyermekvállalással, az azonos nemű szülőkkel és gyermekeikkel kapcsolatos információkat teszik közzé. Jogegyenlőséget és a megkülönböztetés felszámolását szeretnék, és céljuk a társadalmi sztereotípiák lebontása. További részletek a csalad.hatter.hu oldalon.